Július utolsó hétvégéjén
kibicikliztünk Szegedről a kiszombori kukorica-útvesztőhöz. Három éve már voltam
az útvesztőben, akkor Garabonciás volt a téma, idén a retró éve van. Délután
indultunk útnak Deszk felé.
Fecskék a dróton - sok madarat láttunk, de csak ők voltak fotogének |
Zötyögés a 43-as út mellett
Szegedről Klárafalvára sokáig nem
vezetett bicikliút, hiányzott az utolsó kb. 1 km. Most már nyugodtan lehet
Klárafalváig tekerni. Ott viszont le kell térni vagy a töltésre vagy a
kiszombori olajos utak fele, ha Makóra mennénk tovább.
Szőreg és Deszk között egyre
rosszabb állapotban van a keskeny aszfaltcsík és Deszk után a régebbi szakasz
egyre hepehupásabb. Továbbra se lesz a kedvenc útvonalunk annak ellenére, hogy
a kübekházi út is rázós és kátyús... Viszont ott van a Hársfa söröző, ami
egyértelmű érv Kübekháza mellett.
Klárafalva után a kübekházi
összekötő úton folytattuk a tekerést a Kiszomborra vezető elágazásig. Az olajos
utak onnan kapták a nevüket, hogy MOL telepek mellett vezetnek. Egy régi
határőr állomás romos épülete és tornya mellett is eltekerünk ezen az útvonalon.
Az út mellett kökénybokrok nőnek, néha látni szüretelőket, akik talán lekvárt
vagy pálinkát főznek belőle. Néha mi is megállunk kicsit legelni.
Egyszerűbb lenne, ha lenne egy jó bicajút Makóig |
Az útvesztő
2004-ben az első kukorica
útvesztőt Ferencszállás mellett, a kukutyini határban alakították ki. Lehet
idejönni zabot hegyezni...Amikor az 1880-as években a Maros elöntötte a földeket, a
helyiek csónakba ültek és a zab kalászát leszedték. 2009 volt az első év,
amikor Kiszombor mellé költözött az útvesztő, azóta tematikus, figurás, a helyi
hagyományokat idéző mintát kapálnak a kukoricásba.
A térkép |
Sokan érkeztek biciklivel az
útvesztőhöz, szerencsére elég nagy biciklitárolót tettek ki. Minden hétvégén
más program van, az útvesztőt pedig délután 4-től lehet látogatni,
szombatonként egészen éjfélig. Az útvesztőben leginkább a biciklis rész fogott
ki rajtunk, azt hiszem, hogy kavarogtunk a bicikliben és a kisfiú kezében
néhány kört, amíg megtaláltuk a hidat, ahonnan kicsit körül lehetett nézni.
Persze, néhány méter magasból nem látszott,
hogy merre vannak az utak, de jól esett a magaslati levegő a kukorica
falak után. Kifele már könnyen megtaláltuk az utat és pont jókor érkeztünk,
mert zsíros kenyeret osztottak éppen. Időzíteni tudni kell...
Hol vagyunk? |
Kilátás a hídról |
Visszafele Kübekháza fele
tekertünk, de elég hamar egy fácánfióka miatt megálltunk. Úgy gondolta, hogy a legjobb hely egy kis pihenőre az út közepén van. Elég morcos volt, amikor arrább lett tessékelve, de végül eltűnt a fűben. Kübekházán megálltunk a kocsmánál, mert elfogyott a vizünk, utána folytattuk az utunkat hazafelé.
Fácán, azt hiszem - ő úgy gondolta, jó helyen van |
Naplemente a kübekházi úton |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése