Ez a körtúra térképen egy legyezőre hasonlít... Szerintem.
Az egyik nagy előnye, hogy ha valamiért
mégse szeretnénk végigcsinálni a kb. 70 km-es tekerést, akkor három helyen is
megszakíthatjuk a túrát és visszamehetünk Szegedre. Vissza lehet fordulni
Mórahalomtól, Zákányszéktől, Bordánytól és Zsombótól. Vannak bicikliúton
megtehető szakaszok, de nagyrészt úton kell kerékpározni.
Mórahalom - bivalyok és rétes
Szegedről Szentmihályon és
Röszkén keresztül vezet az út Mórahalomra. Az M5-ös autópálya felett átívelő
híd lábától bicikliúton tekerhetünk, bár ha már arra járunk, akkor érdemes a
bivalyokat is megnézni. Mi mindig megállunk meglesni, hogy mi a helyzet velük.
Tegnap mocsaras madárparadicsom fogadott minket, láttunk hattyúkat, kócsagot,
kárókatonát, pici madárkákat és nagyokat.
Hattyúcsalád |
Kérődző bivalyok |
A bicikliút a bivalyrezervátum
után nem sokkal elválik az úttól és tanyák és festői virágos mezők között.
Lila, piros, sárga színek tarkállanak. Pipacsot, szarkalábat és ökörfarkkórót
biztos, hogy láttam. Ami ezt az idilli hangulatot kicsit elrontotta az Szeged
feletti fekete felhő volt. Mórahalomig akartunk eljutni és eldönteni, hogy
továbbmegyünk, visszafordulunk vagy megállunk.
Mórahalmon szomorúan vettük
tudomásul, hogy bezárt a kávézó, amelyet emlegettem a szerbiai posztban. A
következő sarkon tértünk be a 4-es vendéglőbe. A hely retró hangulatú, olyan,
mintha visszautaztunk volna a '80-as évekbe. Néhány hasonló hangulatú hellyel
ellentétben itt törődtek a karbantartással és a takarítással, szívesen
elücsörögtünk volna itt, ha beáll a rossz idő. Kávét, cappuccinót és sört
kértünk, a kávé hozta a kötelező szintet.
Sok tejhab, nagyon szeretem |
A sör után kidugtuk az orrunkat
és figyeltük a felhők vonulását. Úgy láttuk, hogy nem lesz gond, ezért útra
keltünk. Nem jutottunk messzire... A Rétesház csábító táblákat helyezett el a
bicikliút mellett. Úgy döntöttem, éhes vagyok és nekem rétes kell. Nagyon
sokféle rétest lehet kapni és nagyon finomak. Ha nem raktak volna ki táblát, akkor elég lett volna az orromat követnem.
Tovább Sándorfalva felé
A rétes után újult erővel vágtunk
neki a tekerésnek. Néha Szeged fele nézelődtünk, de nem lett szebb az ég alja. Egyáltalán
nem tűnt jó ötletnek Szeged felé fordulni. Néha megálltunk radarképet nézni.
Erre csak nemrég szoktunk rá, a technika áldása... vagy átka. Zsombóig egész jó
tempóban haladtunk, de végül nem mentünk be vörös sörért a kocsmába. A levegő
lehűlt, a sör csak még jobban hűtött volna.
Barackfák valahol Zákányszék környékén |
Szatymaz után néhány csepp esőt
kaptunk a fejünkre, tényleg csak annyit, hogy két kezünkön meg tudjuk számolni
a cseppeket. Ettől függetlenül Sándorfalva közepén betértünk a 100 éves
cukrászdába egy sütire, ha már a sörözés kimaradt. Az áfonyás joghurtos
tortaszelet nagyon finom volt.
Vissza Szegedre
Sándorfalva után egyre vizesebb
lett az út, szaporodtak a tócsák. Szerencsére akkorák nem voltak, hogy
lecsapjanak minket az autók. Szegedre beérve látszott, hogy komoly mennyiségű
eső esett és jól jártunk, hogy nem fordultak vissza Szegedre hamarabb.
Odafigyeléssel és szerencsével meg lehet úszni a biciklizést szárazon rossz
időben is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése