2016. október 22., szombat

Kisalföldi tekergés - 2. nap

Másnap nem keltünk korán... Nem is volt miért, esett az eső, és az előző nap elég fárasztó volt. A délelőttöt vásárlással és főzéssel töltöttük, aztán délutánra jó idő lett. A kajakómától elnehezülve vágtunk neki az útnak Komáromba.  Nem volt kedvünk nagyobbat tekerni, ezért esett a választásunk a monostori erődre Komáromban.





Bevettük az erődöt

Bana és Ács között van egy alacsony forgalmú összekötő út, arrafele indultunk el, kicsit dimbes-dombos. Miután kereszteztük az autópályát unalmassá vált a terep. Ácstól az Eurovelo6 útvonalát akartuk követni. Azt hiszem, nem csak mi döbbentünk meg a település határában induló földúton... Szerencsére ez csak egy 2 km-es szakasz, utána a vasúti szervizúton egész jól lehet haladni. A táblákat követve értük el Komáron szélét és onnan a Koppányvezér úton elértük a főutat, amin párszáz métert tekertünk és az erődhöz vezető útra kanyarodtunk.

Oké, annyira nem volt vészes, csak kicsit kalandos :-D

Folyosó

Még több folyosó...
Az erőd hatalmas. A bóklászással is ellettünk volna végig, de vannak érdekes kiállítások, érdemes megnézni őket. A Dunai Bástyában a folyóról, a hajókról tudhatunk meg többet, bemutatják a halászok, aranymosók életét, valamint a különböző hajókat makettek segítségével. A sütőipari kiállítás maradt nekünk a legvégére, addigra már nagyon fáradt volt a fejünk, jól esett biciklire szállni és kiszellőztetni.

Életkép az osztrák-magyar monarchia korából

Kilátás a Dunára - innen tartották szemmel a hajóforgalmat

Az egyik kisebb udvar



Hamburger... de előtte eltévedtünk

Visszafele elbambultunk és nem kanyarodtunk le a Koppányvezér út végén, hanem mentünk tovább egyenesen. A fenyőknél és a takaros nyaralóknál kezdett gyanús lenni, hogy valamit elnéztünk. Mivel biztosra akartunk menni, eltekertünk az út végéig a buszfordulóba... Csak 4 km-es kitérő volt. Megtaláltuk az elágazást, de amikor az 1-es főúthoz értünk, semmi kedvünk nem volt a földutas szakaszhoz és láttuk, hogy sok a bicajos az úton, nincs tiltótábla se. Nem volt vészes, az autósok nagy ívben kerülgették a bicajosokat.
Ácson már nagyon éhesek lettünk, ezért megálltunk a Nyami Falatozónál, ahol hamburgereket és hot-dogot lehet kapni. Finom volt és tele hússal, így újult energiával vágtunk neki az utolsó szakasznak. Ennek ellenére rendesen ettünk vacsorát is. Másnap viszont a  hidegfront érkezése a sűrű esővel keresztülhúzta a terveinket, ugyanis Bajótra akartunk átmenni sziklát mászni. Oda autóval akartunk menni, biciklivel és mászófelszereléssel sok lett volna. Kitaláltuk, hogy inkább elmegyünk Pécsre, ahova jobb időt jósoltak, a tettyei sziklát nézzük meg és biciklizünk a Mecsekben is...




2016. október 8., szombat

Kisalföldi tekergés - 1. nap

Nem felejtettem el a biciklis blogomat, de úgy alakult, hogy szeptemberben nem volt időm írni. A  kilenc napos Retyezát túra után jött egy műtét, cochleáris implantátumot kaptam. Egy ideig nem fogok biciklire ülni, egyébként is nyakunkon a tél, de bőven van olyan bicikli túra, amiről szívesen mesélek.  2014 augusztusában a Kisalföldön tekertünk, utána a Mecsekben. 

Bicajozás Banáról Pannonhalmára

Egy forró péntek délután bepakoltuk a bicikliket az autóba és nekivágtunk a 250 km-es útnak. A nagymamám finom vacsorával várt minket, aztán menni kellett aludni, mert másnap korán indultunk. A cél Pannonhalma volt, aztán onnan esetleg Győr.


 


Reggel felhős volt az ég, egy kis csepergés indult, de végül elállt és csak a felhők maradtak. Kis falvak fele indultunk, Mezőörsnél akartuk a 81-es főutat keresztezni és Nyalkán keresztül eljutni Pannonhalmára. Az apátság egy dombon fekszik, nem is tekertem fele, hanem toltam. Azt már akkor sejtettem, hogy lefele szórakoztatóbb lesz.

Közeledünk

Le, aztán fel

Az apátsági múzeum 9-kor nyitott, így egy kicsit várnunk kellett. Biciklisekre nem nagyon számítottak, egy padhoz tudtuk csak lezárni a kerékpárokat. Kaptunk audio-guide készüléket, aminek megvan az az előnye, hogy a táblaolvasásban nem fárad el az ember és helyette nézelődhet. Kényelmesen végignéztük az állandó kiállítást, az épületeket, aztán bementünk az időszakosra. Körülbelül egy-másfél óra lehetett. Kifele már tömeggel találtuk szembe magunkat. A korai érkezés előnye, hogy az egész hely a miénk volt és nyugodtan fotózhattunk, ahol lehetett.

Óratorony

Szép a templom belseje, érdemes idő szánni rá




Legyen vár is




 Az apátság épülete előtt ettünk és gondolkoztunk, merre tovább. Úgy döntöttünk, szétnézünk a közeli kilátóból és kitaláljuk. Sasszemünk a távolban és a térképen kiszúrta Csesznek várát, ami csak 35 km-re volt tőlünk. Útra keltünk és sebességi rekordot döntve gurultam lefele a pannonhalmi apátság dombjáról... Kicsit begyorsult a lejtőn a bicikli és későn vettem észre, de akkor már csak óvatos fékezéssel mertem lassítani. Nyalkán Táp fele fordultunk. Ekkor már meleg volt, így örültünk, hogy Tápszentmiklós elején találtunk egy kutat és kicsit sikerült lehűteni magunkat. Bakonybánkon kezdtük már magunkat a Bakonyban érezni egy hosszabb lejtő után. A dombok közé valójában Réde után értünk és egy völgyben haladtunk a 82-es főútig. Itt nem volt más választásunk, 1,8 km-t kellett rajta tekerni, de végül nem volt vészes. Itt már volt emelkedő is akadt. Azt sejtettem, hogy a várhoz én tolni fogom a biciklit. A várhoz vezető úton találtunk egy kocsmát, ahol akadt melegszendvics. A térképen nem találtam meg, remélem, hogy még megvan.
A várhegyre elég meredek az út, inkább toltam a biciklit. A pénztáros vigyázott rájuk, amíg körbejártuk a várat. Az egész környéket beláttuk, a párában Pannonhalmát is ki lehetett venni. A lejtőn most óvatosabb voltam, időben elkezdtem a fékeket kezelni, egyébként is kanyargós az út, nem érdemes nagyon nekiereszteni a bicajt. Visszafele Kisbéren keresztül akartunk menni.


Tigriske elfoglalta a várat - nem volt szép idő a fotózáshoz


A vártorony


Ászári minifalu




A rédei elágazásnál Bakonyszombathely fele fordultunk. Az út itt erősen hullámzott, kezdtünk már fáradni. Úgy gondoltuk, Kisbéren vagy utána megállunk valahol pihenni kicsit. Ászáron ágazik el az út Tárkány fele és ott van egy miniskanzen, amit mindig meg akartam nézni, de a fontos családi programok miatt sose álltunk meg. Most itt volt a lehetőség.  A házikók a környék építészeti jellegzetességeit hordozták, mellettük egy régi parasztház áll, amit az utolsó lakója hagyott a falura, hogy őrizzék meg eredeti formájában. Egy kedves hölgy mutatta meg a házat, mesélt a régi falusi életről és javasolt még néhány látnivalót a környéken. Ezekből Pannonhalmát és Cseszneket kipipáltuk, Fehérvárcsurgón gondolkoztunk, hogy visszafele beugrunk kocsival.

A minifalu

Hosszú az út Banáig



A kis kitérő a múzeumba jót tett, de Tarkányig nagyon elfogyott az energia, muszáj volt megállni enni. A Kisalföldön alattomos a domborzat, de ettől olyan jó móka biciklizni azon a környéken. Bábolna  után kicsit begyorsítottam, csak 5 km volt hátra és nagymamám finom vacsorával várt. Este 7 körül értünk vissza nagyon fáradtan és nagyon éhesen. 105 km tekerés és három érdekes hely volt mögöttünk Ez egy nagyon jó körtúra ezen a környéken.

Lencse alakú felhők

Real Time Analytics